Tanítás, nyelviskola Budapest

Nem tudom, hogy ez volt e az álmom régen, hogy tanár leszek, de azt sem tudom pontosan, hogy mikor döntöttem el. Te mindig tudtad, hogy mi szeretnél lenni?

A karrier

Azért sokszor kételkedtem magamban, és nem mindig éreztem azt, hogy ez mennyire könnyű. Még az is lehet, hogy pár alkalommal elbizonytalanodtam, ha jól emlékszem, hogy biztosan ezt akarom? Kell ez nekem majd? Aztán valami mindig tovább vitt. Hol ez, hol pedig az.

teacher-1015307_640Egyik igen csak mérvadó lökés az volt, mikor még busszal közlekedtem, és találkoztam egy olyan kislánnyal, aki az édesanyjával utazott, igen csak pici lehetett, talán 5-6 éves, de se beszélni, se pedig hallani nem tudott. Siket néma volt. Nagyon mély benyomást tett rám. Szerencsétlennek igen csak sokat kellett utaznia, és az ő lakhelyén esélyei sem voltak arra, hogy tanulhasson, így ha szerette volna valamire vinni az életben, akkor mér ilyen kicsinek egy olyan iskolába kellett mennie, ami bentlakásos. Nem is biztos, hogy iskola volt, inkább valami otthon szerű…

Sajnáltam szegényt, de még most is vagy 20 év elteltével emlékszem rá, hogy milyen kis cserfes volt a maga módján. Én persze nem ismertem a jelbeszédet, így az édesanyja fordított nekem. Miután vagy 2 órát utaztunk együtt, volt idő mindenről beszélni, még a nevemet is megtanultam akkor elmutogatni…

A tanulás nem könnyű

Hát a vizsga időszakok igen csak rémálmok voltak, főleg az utolsó időszakban. Persze én is feszültebb voltam a kelleténél, hiszen sürgetett az idő minden miatt. Miután nem akartam minden vizsgát az utolsó időszakra hagyni, így még ősszel kerestem egy nyelviskolát Budapesten. Muszáj volt, mert a tudásom kevés volt ahhoz, hogy nyelvvizsgát tegyek, viszont diplomát csak akkor kaphatok, ha az meglesz. Ugye nem is olyan egyszerű? Van mit tanulni, van mire készülni.

Végül magyar, és ének szakos tanár lettem. De inkább maradtam az alsó tagozatos diákok mellett, és nem vágytam a nagyobb gyermekek tanítására. Velük minden olyan nehéz, és a kisebbek azért be kell hogy valljuk még hálásabbak. Soha nem bántam meg, hogy ezt a szakot választottam, még ha meg is kellett küzdeni érte.